A nyomor leírhatatlan. Az, hogy a kongóiak az utcán élik az életüket igaz, ám teljesen új értelmet nyert számomra. Az oka nem a szociális beállítottságban vagy a nyitottságban keresendő, egészen egyszerűen jobb körülmények között tudják tölteni a napjaikat a szabad ég alatt, mint a hol bádoglemezekből, hol fadeszkákból, hol palából összetákolt viskóikban. Víz- és áramellátással rendelkező házakat az iskolába menet csak elvétve láthatunk, itt tényleg már az is eredmény, ha fala és teteje van az otthonoknak. A legtöbb helyen eddig legalább elérhető közelségben láttunk kutakat, amelyekben moshatnak, fürödhetnek vagy ahonnan a vizet hordhatnak az itteniek. Az utak csak néhol aszfaltozottak, egyébként sár- és szeméttengeren kell az autóknak és az embereknek átverekedniük magukat, kátyúnak még erős túlzással sem nevezhető gödröket, az otthoni fekvőrendőrhöz képest kétszer-háromszor akkora (természetesen nem direkt kialakított) feltüremkedéseket legyőzve. A szemétkérdés egyébként számomra az egyik legnagyobb pofon volt az eddigiek közül. Én Magyarországon a cigicsikket is felszedem vagy felszedetem az ismerősökkel (nagy örömükre, persze), de itt mindenki gond nélkül hajít a kertbe, az utcára a törött üvegtől a pengén át, a műanyag flakonon, vagy az elhasznált ruhán keresztül az ősrégi elektronikai eszközökig mindent. Fel se tűnik senkinek. Átlépik vagy rátaposnak, konkrétan szerintem évente centimétereket emelkedik minden „föld” borítású út, ahogy egyre nagyobb szemétréteg borítja.
A csatornázottság is, mint minden, igen kétes, az aszfaltozott utak mellett helyenként folyik mélyített, kövezett árok, de a szagából ítélve nem csak esővíz elvezetésére szolgál. Tegnap végignéztük, ahogy egy felnőtt beleküld egy kisgyereket, hogy az szedje ki neki az egyébként darabokra törött és szétázott mobiltelefont. Gondolom kapott érte egy kis aprópénzt. Vagy még azt se. Mert Kongóban ez így megy.
2 megjegyzés:
imádom ezt a szemétégetős képet! :)
Ez nagyon durva ! ezen ponton én is ledobnám a láncot.Évekbe telt amíg a lakókörnyezetemben található, (erőben, útszélén ...)szemét mellett el tudtam menni felszedési kényszer nélkül....a leírt helyzetet nem tudnám megszokni az biztos.Én elégetném, talán az a legkevésbé rossz. Az iskola meg az árvaház környezetében rendszeresen gyűjteném a szemetet,és égetném egy gödörben, illetve kihelyeznék kukás zsákokat és abba gyűjteném.....sok erőt!!J.Zsolti
Megjegyzés küldése