Kirándulás a Zongó vízesésnél

A Kongói Demokratikus Köztársaság nagyon sokszínű ország. A fővárostól, Kishasa-tól 130 km-re lévő Zongo vízesés az egyik olyan látványosság, amit mindenképp érdemes megnézni. 

Alig vártuk, hogy láthassuk a folyót!

A vízeséséhez vezető út első szakasza, 3 órányi út a Kishasából kivezető út, majd autópályán vezet keresztül.

Ezt követően még egy másfél órás út következik, hepehupás földúton. Ez a szakasz is bővelkedik látnivalóban. Útközben az út oldalán kisebb települések, kettő-hat házzal láthatóak. Útközben találkozhatunk a helyi áruszállítókkal, akik motoron szállítják az ananászt, banánt eladásra. 

Úton a vízesés felé.

Közvetlenül a vízesés előtt, Zongo falu közelében már előtűnik az Inkisi folyó, ami Angolából ered és a Kongó folyó utolsó mellékfolyója annak torkolata előtt. Még a belgák által épített duzzasztó gáton átvezető híd előtt egy ellenőrző ponton kell áthaladni. Itt a sofőr adatait írják fel és kiállítják a belépési engedélyt, amit a híd túlfelén és kijövetelkor is kérnek. 

Már látszik az Inkisi folyó.

A hídon áthaladva már nagyon közel járunk Zongo vízeséshez. A Deli Safari hotel buja zöld udavarán hagyhatjuk az autót és a helyi vezető kíséretében már be is léphetünk az vízesés menti örökzöld és buja esőerdőbe. Itt már nagyon is egyértelmű, hogy miért is lett a közeli település és a vízesésé neve is Zongo, ami lingalául zajosat jelent. Mindent betölt a víz hangos zubogása.

Deli Safari hotel parkja.

 

Gyönyörű dzsungel veszi körbe a folyót.

A falu nevéhez egy történet is kapcsolódik. Egy misszionárius meglátogatta a falu lakóit. A helyiek nem beszéltek franciául, ezért, mikor a misszionárius megkérdezte a település nevét, nem annak eredeti nevét, a Matanda-t tanulta meg, hanem a zongo (zajos) lingala kifejezést. Az Inkisi folyónak is misszionárius érkezéséhez és a falu lakóinak keresztény hitre való áttéréséhez kapcsolódik a másik neve, ami a Fétisek folyója. A Misszionárius azt kérte a helyiektől, hogy ne űzzék tovább az általa csak „boszorkányságnak” nevezett szokásaikat. Mikor a helyiek megkérdezték tőle, hogy mit tegyenek az ezekhez kapcsolódó eszközeikkel, akkor azt a választ kapták, hogy azokat, az kapcsolódó szokásokat dobják a folyóba. Az Inkisi folyó ekkor kapta másik nevét, a Fétisek folyója elnevezést.

Megérkeztünk a Fétisek folyójához.

A zuhatag maga egy 65 méter magas sziklafalról zuhan a mélybe, és mesés vízfelhőbe burkolja a területet. Napsütés hatására a vízfelhőben csodaszép szivárványok tűnnek fel. A látvány és a vízesés hangja is egyedi látvány, a szemlélőt akarva akaratlanul is áthatja a természet erejének érzete. A zúgó zaj, a visszhangos szerenád és a legendás mitikus "Örök esőt" varázslatát egészíti ki, mikor a vezetőnk a víz hangjához illeszkedő kiáltásba, éneklésbe kezd.

Örök eső.

Csoportkép a vízesésnél.

Írta: Takács Emőke

Kongói misszió 2021 szeptember - 2022 január

2021 szeptemberében az Afrikáért Alapítvány eddigi történetének egyik legnagyobb önkéntes misszióját kezdte meg. 

A Hungary Helps program segítségével megépítettük a College Othniel iskola emeletét, számítógépeket és varrógépeket vásároltunk a diákoknak és összesen 12 szakmai önkéntest küldünk Kongóba a több hónapos megbízás keretében. A feladatuk, hogy feltérképezzék a helyi tanárokkal és egyéb szakemberekkel együttműködve az oktatás és a tanulás legnagyobb kihívásait és fejlesszék az iskola működését.

Tudásuk hatalmas értéket képvisel a misszióban. Szaktudásuknak köszönhetően a kongói diákok és tanárok egyaránt fontos és hasznos ismeretekkel gyarapodhatnak a kiküldetés során. Ismerkedjünk meg most az első hat önkéntessel, akik jelenleg Kinshasában vannak:

Csizmadia Anna, gyógypedagógus, angoltanár, Magyarországon is egy alapítványi iskolában dolgozik: “Feladatom a gyermekek képességeinek és tanulási igényeinek felmérése, egyénre szabott oktatási tervek kidolgozása, valamint folyamatos együttműködés a szülőkkel, illetve a pedagógus munkatársakkal. Részt veszek az új tantervek kidolgozásában, az iskolát érintő kutatások irányításában és az iskolairányításra vonatkozó szabályok meghatározásában.”  Több éves szakmai tapasztalata mellett Afrika sem új terep számára: “2020-ban önkéntesként voltam kint Tanzániában, Arushában egy Kyosei Képzési Központ nevezetű, oktatással foglalkozó nonprofit szervezetnél, amely iskolát működtet és közösségi támogatást nyújt hátrányos helyzetű családok számára. Az óvodában tanítottam, módszertani képzéseket tartottam a helyi tanároknak, taneszközöket fejlesztettem és adománygyűjtő kampányt indítottam egy játszótér megépítésére.”

 

Réthy Ádám, informatikus: “Bár informatikusként végeztem, mindig is közösségben, és főként gyerekekkel szerettem dolgozni. Magyarországon éveken át speciális igényű gyerekeket táboroztattam, tavaly pedig Délkelet-Ázsiában dolgoztam különböző projekteken. Részt vettem egy biofarming kezdeményezésben, angolt oktattam és videókat készítettem. Mivel mindig is az vezérelt, hogy segítsek azoknak, akik nem olyan szerencsések, mint én, nagy vágyam volt eljönni Afrikába. A College Othnielben a számítógépes ismereteken kívül angolt fogok oktatni, és különböző fejlesztő és szabadidős foglalkozásokat fogok tartani a gyerekeknek.”

Lator Anna, kulturális antropológus:
 “Az elmúlt években a doktori disszertációmon dolgozva alkalmam nyílt hosszabb ideig a délszláv térségben, illetve Afrikában, Ruandában kutatni. Antropológusként arra fókuszáltam, hogy a helyi politikai, gazdasági viszonyok és a hiedelmek miként határozzák meg a mindennapi élet cselekedeteit. Az Afrikáért Alapítvány misszióján ezt a megközelítésmódot szeretném alkalmazni, hogy a helyi szociális munkás kollégákkal és a többi önkéntessel együtt feltérképezzük, melyek azok a tényezők (financiális, logisztikai, higiéniai, szokásjogi szempontból), amelyek miatt a gyerekek nem tudnak iskolába járni vagy nem tudják teljesíteni a tantervet. A kutatás célja, hogy  megoldási javaslatokat dolgozzunk ki és összeállítsunk egy hosszú távú stratégiát.”

Erdős Orsolya, biztonság- és védelempolitikai szakreferens hallgató:
Nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakos, végzős hallgató vagyok, emellett önkéntes területvédelmi tartalékos. Szakmai gyakorlatomat az Afrikáért Alapítványnál végeztem, amikor pedig értesültem a kongói önkéntes programban való részvétel lehetőségéről, nem hezitáltam. Fő célom, hogy a jelenlegi lokális biztonsági helyzet feltérképezésével összeállítsak olyan előadásanyagokat, amelyekkel a College Othniel diákjai, tanárai és az érdeklődők számára ismeretterjesztő előadásokat tudok majd tartani általánosan és specifikusan – kiemelve egy- egy gyakran előforduló és releváns problémakört –  a személyes biztonságukkal kapcsolatban. Emellett olyan cikkeket szeretnék írni és publikálni az Alapítvány internetes platformjain, amelyek reális képet festenek a kongói viszonyokról, életkörülményekről, így szépítés nélkül kóstolhat bele az olvasó a helyi életbe.”

Lencz Dániel, szociálpolitikus-közgazdász:
“Több év pályázatírói tapasztalattal tavaly döntöttem úgy, hogy olyan munkát szeretnék végezni, amellyel fontos társadalmi ügyeket szolgálhatok. Korábban évekig menekültek mentorálásával foglalkoztam önkéntesként, majd az Afrikáért Alapítvány pénzügyi vezetője lettem. Itt főként az uniós projektek menedzsmentjével foglalkozom, illetve a beérkező támogatásokról készítek kimutatásokat. A mostani misszión elsősorban azért veszek részt, hogy végre személyesen is találkozhassak a gyerekekkel, továbbá, hogy a College Othniel kollégáival együtt fejlesszük, gördülékenyebbé tegyük a mostani a pénzügyi rendszert. Ezen kívül az iskolások szabadidejét szeretném minőségi tevékenységgel, főként sporttal (karate) és egyéb játékokkal megtölteni, valamint az angol nyelv- és az informatika oktatásában is szeretnék segíteni.”

Szabados Dóra, projektmenedzser:
“2012-ban végeztem az IBS nemzetközi tanulmányok szakán és ezután több, multinacionális cégnél dolgoztam Londonban, illetve Luxembourgban. 2015-ben döntöttem úgy, hogy elhagyom ezt a szektort és az önkéntes világban próbálom ki magam. 2020-ig éltem a világ különböző országaiban – köztük a Fidzsi-szigeteken, Thaiföldön, Dél-Afrikában és Zimbabwéban - és szociális, illetve környezetvédelemmel foglalkozó önkéntes programokat vezettem. 2020 márciusában visszatértem Magyarországra, és az Afrikáért Alapítványnál kezdtem dolgozni projektmenedzserként. Az Alapítványon belül a fő feladatom a Diák- és Árva Támogatási Program működtetése, a magyar támogatók és a helyi partnereink közötti fő kapcsolattartó vagyok. Kinshasában legfőbb feladatom, hogy a helyi csapattal közösen dolgozzunk az iskolákba járó gyerekek életének javításán, szponzorokat találva számukra. Másrészt az iskola szociális munkásával karöltve az önkéntesek koordinációját vezetem.”

Köszönjük a támogatást a Hungary Helps Programnak és a Magyar Önkéntes Liga Egyesületnek!