Mikor érkeztél meddig maradsz?
Szeptember végén érkeztem és január végéig maradok.
Miért jelentkeztél a programba?
Korábban voltam már önkénteskedni Ázsiában, ahol többféle projektben vettem részt. Az ottani munkám során az egyik leginkább motiváló projekt volt, amikor egy szegénynegyedben lévő drogrehabilitációs központban tanítottam fiatalokat angolra. Miután hazajöttem, azt éreztem, számomra ez adta a legtöbbet kint és ennek volt a legnagyobb hozzáadott értéke. Ekkor döntöttem úgy, hogy ilyen irányban szeretném folytatni az önkénteskedést, még szegényebb országokban, továbbra is hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában.
Mit csinálsz az iskolában?
Angolt és informatikát oktatunk Annával, elsősorban kreatív, interaktív, játékos módszerekkel.
Kiket tanítasz és hány órád van egy héten?
Alsóban csak a hatodikosoknak tartok órát, de mivel 80 fős az osztály, kéthetes rotációban vannak, azaz hetente 2-szer 1 órám van 20 gyerekkel. Felsőben hetente 7 órát tartok, de így sem jut mindenkire idő, mert a nemzeti alaptanterv szerint elméletet is kell tanulniuk, amit a helyi tanár tart. Az én óráimnak a 80%-a kereskedelmi szakos diákok számára van. Ezen kívül a tanároknak is hetente kétszer tartok órát, amikor a számítógép használaton túl az iskola működését támogató informatikai fejlesztéseket és digitalizációt vezetük be (pl.: e-napló, digitális órarend).
Mennyire vannak meg a megfelelő eszközök az info oktatáshoz?
A jelenlegi eszközpark 10+1 Notebookból, illetve egy projektorból áll. Ezzel már tudunk haladni, de az iskolában nincs vezetékes áramszolgáltatás, csak egy kisebb teljesítményű napelem, illetve egy üzemanyaggal működő aggregátor. Az áramellátás így függ az időjárástól, a rendelkezésre álló üzemanyagtól, továbbá az időbeosztásról, hogy melyik időkben nem lehet járatni az amúgy elég hangos és órákat zavaró generátort.
Mennyire ismerik a számítógép kezelést a gyerekek?
Az eddig tanított nagyjából 1oo gyerekből körülbelül 4 gyereknek van otthon számítógépe, és további 6-7 diák találkozott már valamilyen szinten vele. Ez azt jelenti, hogy aki már kicsit jártasabb, el tud navigálni a gépen, de gépelni vagy touch pad-et használni már nem igazán. A legutóbbi órán találkoztam az első fiúval, aki excelt is tudott alapszinten használni, mert a korábbi iskolájában tanulta. Ami még nehézség, hogy bár francia operációs rendszer van a gépeken, de szimplán a konkrét utastások és menüpontokban látható logikus elnevezések alapján nem tudják végrehajtani a feladatokat, hanem sokadszor is, csak az általam megosztott képernyőn tudják lassan lépésről lépésre lekövetni.
Miket szoktatok csinálni az órán? Milyen programokat használtok?
Mivel tudtuk, hogy a túlnyomó többség még soha, semmilyen számítógépet nem használt, azt gondoltuk, hogy legegyszerűbb programmal, a Painttel kezdünk mindenhol. Első lépésként csak az volt a cél, hogy megtanulják, miként kell a gépen navigálni és egeret használni. Annyi a különbség, hogy a kicsiknél míg csak a szabadkezes rajzolást gyakoroltuk, addig a nagyoknál a mentés, forrás megnyitás, és kicsit bonyolultabb alakzatok szerkesztése volt a cél. Később a Paint-en keresztül kezdtem az excelt is bevezetni: négyzethálós felületet hoztunk létre és azon keresztül tanítottam a koordináta rendszerben való tájékozódást (pl: megfeleltetési kód alapján adott cellák színezése és alakzat kirajzolása). A következő anyag, a szövegszerkesztés lett volna, de ez még nem kezdődött el az eltérő billentyűzetkiosztású gépek miatt, ezért a nagyokkal most elkezdtük a táblázatkezelést, amíg megoldódik ez a kisebb technikai probléma.
Mit gondolsz, milyen szintre tudtok eljutni?
A kicsiknek valószínűleg nem lesz komolyabb gyakorlati tudása pár hónap alatt, de a logikát és a kreativitást tudjuk fejleszteni ezekkel az új, játékos eszközzel. A nagyoknál a reális cél, hogy magabiztosan fogják kezelni a számítógépet és az azzal való fájlműveleteket, de itt ideális az lenne, ha a táblázatkezelés és a szövegszerkesztés alapszintű használata (létrehozás, szerkesztés, formázás, mentés stb.) is menne.
A helyi tanárok hogy vesznek részt az oktatásban?
Jelenleg egy informatika tanár van az iskolában, aki alapvetően az elméleti oktatást tartja (elsősorban informatikatörténet, és hardware ismeretek), párszor a mi gyakorlati óránkra is bejött érdeklődésből, de mivel a gyakorlati tudása neki sincs meg és nem is motivált azt elsajátítani, félő hogy a jövőben is csak elméleti oktatást fog tudni nyújtani.
Mit gondolsz, mit tudtok itt hagyni a program végén, mit fognak továbbvinni a gyerekek?
Szerintem az itteni munkánknak több hozzáadott értéke is van: Egyrészt segíti a gyerekeket a kezdő lépéseit a digitális világra való nyitottságban, ami a felnőtt generációra megszokásból és körülményekből adódóan sajnos kevésbé annyira igaz. Másrészt – ami legalább ennyire fontos -, hogy a gyerekek elsajátíthatnak egy újfajta gondolkodási és tanulási metódust, illetve közösen, interaktívan dolgozhatnak együtt problémák megoldásán. Láthatóan felkeltik az érdeklődésüket a gyakorlati órák és azt reméljük, hogy ezzel a továbbtanuláshoz is jobban meghozhatja a kedvüket.
Az iskola tanárai és dolgozói számára szintén adott a lehetőség a szakmai és személyes fejlődésre, a módszertani fejlesztésének fontos lába az digitalizálás és egységes rendszerben gondolkodás a jövőben való fenntarthatóság érdekében.
Az iskola számára is nagy lehetőség ez, de komoly működésbeli változás és fejlődés szükséges a gyakorlati informatika óra jövőbeli folyamatos fenntartása érdekében, mert ezen rendszer üzemeltetése több ember együttműködését igényli: onnantól kezdve, hogy legyen üzemanyag az aggregátorban és bekössék időben a vezetéket, hogy a gépeken uptodate legyen minden, a forrásfájlok és órai anyagok minden gépre legyen felmásolva, és szervezve legyen a gyerekek időben érkezése és gép kiosztása a órarend és korábbi munkáink szerint.
